2014.05.17. 13:44, Naomi
Sziasztok!
Ismét itt vagyok, nem is számolom, hány hónap kihagyás után. Az az igazság, hogy nem volt kedvem írni - mióta szereztünk routert, azóta a géphez ülni sem volt kedvem, mert a "fontos dolgokat", mint amilyen megnézni az e-mailjeim, meg esetleg fellesni ama csodálatos fészbúkra, a telefonomról is tudtam intézni. Már megbarátkoztam vele, egyébként; jobb egy fokkal, mint Anyukám drágám telefonja. Az is érdekes sztori - elromlott a telefonja neki is meg apámnak is, ezért úgy döntöttek, vesznek újat. Engem kértek fel, mint szakértő tanácsadót, mondván, én ebbe a z generációba tartozom, biztos tudom. Jó, tudom is, de mit ér a tanácsom, ha nem hallgatnak rám?
Anyának persze minden mindegy volt, ő csak telefonálni akart vele, Apának voltak nagyobb igényei. A volánnál, ahol dolgozik, csak adott típusúra adnak céges kedvezményt, így azt már előre eldöntötték, hogy érintőképernyős, androidos változatot vesznek. Ebben csak az a poén, hogy mind ezidáig régifajta, csúsztathatós telefonjuk volt, és azt sem tudták használni. Anyának gyorsan választottunk egyet, ami tetszett neki, Apára viszont rá kellett szólnom, mikor a Nokia Lumia 920-at nézegette, meg a Samsung Galaxy S5-öt, hogy héékás, állj már le! A kerítésünk nincs kész, nemhogy több százezres telefont vegyünk... Néha úgy érzem, én sokkal felelősségteljesebb vagyok nála.
Persze jött a szentbeszéd, hogy ő ezért a pénzért megdolgozik, én csak ne szóljak bele abba, hogy mit vesz és mit nem. Mondjuk, látni kellett volna az arcát, mikor áhítatos tekintettel közölte, hogy X modellhez jár töltőtok is! Meg négy magos processzor! Értitek, azt nem tudja, hogyan indítsa újra a UPC boxot, de neki KELL négymagos processzor
Végül sikerült leredukálnom a végösszeget, így vett egy Sony Xperiát, "potom" 120e forintért...
De a benzinpénzt a húgomtól szokta elkérni.
Na mindegy, Anya telefonján élem ki vágyaim egy Androidos telefon iránt (sokkal jobb a böngésző, az enyémen Explorer van, azon Chrome, és több játékot lehet rárakni - találtam egy tök jó vadászosat, The Deer Hunter, azt hiszem, az nagyon bejövős), és néha arról írok üzenetet. Igen ám, de az autokorrekt nagyon odab*sz :D Egész idáig nem értettem, hogy miért panaszkodnak az amcsik tumblr-es posztokban... Már értem. Mikor a "motyog"-ot folyton átírja motorra, és a Vanessát Vaníliára... El is neveztem Varánusznak, mert azt a szót meg az Istenért nem ismerné fel.
Szóval, vagyogatok. Nem voltam osztálykirándulni, mert nem éreztem szükségességét annak, hogy kifizessek tizenötezer forintot azért, hogy felmenjek Budapestre, ahol mindenki látott mindent (mert persze olyan alaphelyekre mentünk volna, mint a Hősök tere), majd este nézzem, ahogy körülöttem mindenki lerészegedik. Jó, nem mindenki; de nem bírom a részeg embereket. Meg a pia szagát. Nagyon nem.
Az osztályunkban, azt hiszem, nem történt semmi különös, megvagyunk, mint a befőtt. Már nem ülök állandóan a sarokban és fotoszintetizálok, mint eddig, bátrabb vagyok, a Fanniékkal (nem a disznó-imádó Fanni, hanem a másik, akiért mindig minden fiú rajong) egész jól kijövök. Így már merek beszélni az osztály kétharmadával, az egészen jó arány.
Vivi, aki eddig halálosan szerelmes volt Olivérbe, majdnem összejött vele, de mégsem ; mert "megbeszélték, hogy senki nem akar többet a másiktól", de azért Olivér rendszeresen nézegeti, hogy ki ír Vivinek fészen, meg védelmezi őt, meg Vivi is állandóan elbambul, ha meglátja, de ááá, nem, nem tetszik egyik a másiknak... Aztán egyszer majdnem összejött Olivér legjobb haverjával, Robival (bár lehet, hogy az csak hipogám jelleme miatt volt), de nem, mert vele is megbeszélték, most meg megint úgy néz ki, hogy szerelmes Olivérbe... Én már nem értem, de tényleg!
Aztán ott a másik eset is, Fanni és Martin. Martin, ugye, idén bukott hozzánk, és ők nem járnak, nem járnak, de állandóan ott vannak egymás mellett, jeles alkalmakkor, mikor pia is kerül a képbe, csókolóznak, a kiránduláson együtt aludtak, újabban Martin pedig állandóan ölelgeti Fanni derekát... De nem, itt sincs semmi köztük, persze.
MIÉRT ILYEN HÜLYÉK AZ EMBEREK?!
Más fontos esemény nem hiszem, hogy történt volna... Újra folytatni kezdtem a HP-fanficcem, voltam egy angolversenyen, ahol országosban 11. helyezést értem el (senki ne mondja, hogy ez jó, mert nem az, mert nem is akartam menni, az egyedüli meggyőző érv az első három helyezettnek járó, ingyen nyelvvizsga volt, de így lópikulát kaptam, nem tapasztalatot), és újfent nekiálltam PS-ezni :) Beraknám ide pár újabb munkám, csak, hogy legyen is valami színfolt ebben a posztban:



Remélem, hogy mostantól megint el fogok tudni kezdeni rendesen blogolni, vagyis, meglesz hozzá a motivációm :) Lehet, hogy a mai nap folyamán még dobok fel egy-két grafikai cuccot... Meglátjuk.
Búcsúzóul, egy videó, ami HP fandom, GeorgexLuna párosítás, amit eddig nem ismertem, de nagyon megfogott, és gyönyörű a vágása :D