Üdv eme kicsiny honlapon, mely tulajdonképpen tükre egyéni, bár talán nem mindenki számára érdekes személyiségemnek, múltamnak, jelenemnek, szóval, a világomnak. 1997. január 23-án születtem, így 17 éves vagyok, vízöntő. Úgy tartják, eme jegy szülöttei igazi újítók, akik előrébb viszik a világot; én azért nem élnék eme általánosítással, de az tény, hogy szabadság-mániás vagyok, már csak azért sem szeretem azt, amit mindenki, az egyéniségre törekszem, és egy jól működő barátság mindennél fontosabb számomra. Neurotikus vagyok, kissé mizantróp (vagy inkább csak antiszociális, esetleg lelketlen), ezek mellett enyhén apa-komplexusos, hipochonder és önbizalom-hiányos, ugyanakkor arrogáns, szarkasztikus és cinikus. Igazán felüdítő jellemzők, nem? Ha esetleg nem sikerült elriasztanom téged az olvasástól, annak örülök, és tárt karokkal várlak!
Nem kérek túl sok mindent, egyedül annyit, hogy kulturált formában fejezd ki magad, és ne hirdess. Amit a törvény nem tilt, azt szabad: nyugodtan megkérhetsz, hogy nézzek be és véleményezzem az új kinézeted, jelentkezzek erre és arra a versenyre, kérhetsz cserét, szóval, szabad az út :)
Cserének nyugodtan jelentkezhetsz a chatben, hidd el, nem fogom leharapni érte a fejed, sőt, aktív látogatód leszek, mert neten keresztül abszolút túlszociális és barátságos és ölelkezős vagyok, csak aztán igaziból ne kelljen...
Árnyékom az egyetlen, mely mellettem sétál
Felületes szívem az egyetlen, mely ver
Néha azt kívánom, bárcsak rám találna valaki
Addig viszont magányosan sétálok
Lesétáltam a vonal mentén
Mely megoszt engem valahol az elmémben
A szélének
Határvonalán, ahol magányosan sétálok
Olvasok a sorok között
Mit csesztem el, ha minden rendben van
Ellenőrzöm a létfontosságú életjeleimet
Hogy tudjam, még mindig élek, és magányosan sétálok
Árnyékom az egyetlen, mely mellettem sétál
Felületes szívem az egyetlen, mely ver
Néha azt kívánom, bárcsak rám találna valaki
Addig viszont magányosan sétálok
Ah-ah, ah-ah, ah-ah, aaah-ah
Ah-ah, ah-ah
Magányosan sétálok
Magányosan s...
Ezen az üres utcán sétálok
Az Összetört Álmok Sugárútján
Mikor a város alszik
És én vagyok az egyedüli, magányosan s...
Árnyékom az egyetlen, mely mellettem sétál
Felületes szívem az egyetlen, mely ver
Néha azt kívánom, bárcsak rám találna valaki
Addig viszont magányosan sétálok